Élet a szakítás után

posted in: életmód | 3

Tudom, hogy a „találd meg önmagad” már egy agyonrágott, elcsépelt közhelynek hangzik, de ha mélyebben belemegyünk lesz értelme. Most megpróbálom összefoglalni, hogy szakítás után, véleményem szerint, mit is kellene tenni önmagunkkal.

Természetesen nem azonnal egy új kapcsolatba belemenekülni, hanem bátran időt adni a régi csomók kibogozására, megpihenni picit és majd az új energiákkal felvértezve adni át magunkat ismét egy új kapcsolat lehetőségének. Arról, hogy miért nem jó azonnal fejest ugrani egy következőbe, majd később írok, most maradjunk a kiindulási témánknál és kezdjük el bevenni önmagunk meghódításra kész várát.

Ugye, milyen érdekes, hogy rendszerint életünk legnagyobb romboló pillanatai után jönnek a legnagyszerűbb felismerések, amiket ezután, mint sejtjeinkbe kódolt örök információkat viszünk magunkkal tovább életünk tengerén.

Saját tapasztalataim szerint a három legnagyobb szakításom után (kettő ebből ugyanazzal a férfival) az életem nemhogy új irányba fordult volna, hanem egyszerűen teljes mértékben átalakult. Mintha újjá születtem volna és mint maga a születés folyamata természetesen ez is kínlódással, hosszú vajúdással kezdődött. Ezután viszont egy új „pálya” indult el, új eszközökkel, új lehetőségekkel és egy új, bölcsebb önmagammal, egyszerűen nem voltam semmiben sem a régi már.

Sajnos a legtöbb esetben az történik, hogy mi nők, hajlamosak vagyunk feladni önmagukat, teljes identitásunkat a férfi kedvéért, a kapcsolat érdekében. Ilyenkor sajnos a saját boldogságunk az, amit feláldozunk és majd amikor a kapcsolat véget ér, ott állunk, mint „bánatos meteoritszökevény egy másik planétán” aki gondolkodási képességét elveszítve, de fájdalmait azonnal enyhítve máris új áldozat után kutat, aki valószínüleg egy időre gyógyítja a sebeket. Igen, egy ideig.  Valójában ilyenkor semmi sincs megoldva, csak indítasz egy újabb kört és fogadjunk, hogy nemsokára ismét valami probléma üti fel a fejét az új kapcsolatban is…és az idő egyre rövidül…

Visszanézve, én tulajdonképpen köszönöm ezeket a fájdalmas tapasztalatokat, ugyanis más ember lettem általuk.  Bepillantást nyertem a rosszul működő párkapcsolatok világába és mostanra megerősödve, bátran vállalom, hogy mi az, amire igazán vágyom és mi az amit messze elkerülök.

Pár gondolattal talán segíteni tudok Neked is:

Helyezd új megvilágításba

Gyakran hajlamosak vagyunk túlzottan hibáztatni magunkat egy elromlott kapcsolatért és kudarcként megélni ezt az elmúlt időszakot. Ez gyakran okozhat rossz érzést, állandó fejtörést, hogy mi lett volna, ha… ennek csak a tudatosítás vethet véget. Vizsgáld meg kapcsolatod egészét és tedd fel a kérdést, hogy egy adott szituációban „mennyire voltál önmagad”. Mennyire tartottál ki az elveid mellett?  Hidd el, bármelyikünk múltja ugyanolyan rendezetlen kapcsolati mintákkal tarkított mint bárki másé,  nem ez a lényeg, hanem az új perspektíva. Fel kellene ismerni az ismétlődéseket, hogy melyek azok a szituációk, azok a játszmák, amik oda juttattak ahol éppen most vagy. Próbáld ki, hogy elmúlt kapcsolatodra, mint iránytűre tekintesz, ami pontosan mutatja a hibapontot.

Aztán engedd el

Az elengedés kulcsa az elfogadás. Miután tudatosítottad a helyzetedet, sérüléseidet magadban magaddal,  már félig gyógyult vagy. Az elfogadás tulajdonképpen maga a gyógyulás. Ne hidd azt, hogy azért, mert valaki a múltban nem fogadott el a problémáiddal  az azt jelenti, hogy a jövőben nem lesz senki, aki megérti sőt szereti majd azokat. Fogadd csak el önmagadat úgy ahogy vagy, olyannak amilyen vagy és ott ahol éppen most vagy. Ez a teljes elfogadás, az önszeretet a kapu a jövő felé. Amikor teljes egészében képes vagy önmagad felé szeretettel fordulni, soha többet nem fogsz elfogadni egy olyan partnert, aki nem értékel Téged teljes önvalódban.

Csak magaddal foglalkozzaromamánia-női-blog-szakítás-légy-önmagad

Keresd meg önmagadat, találd meg, hogy mi az, ami téged boldogít. Miben érzed komfortosan magadat és mik azok, amik elidegenítenek? Figyeld, hogy melyek azok a tevékenységek, amik feltöltenek és kerüld el a lehúzó embereket és helyzeteket. Ezt senki más, csak Te tudod eldönteni és kell egy nagyfokú bátorság az átrendezéshez. A napokban egy kedves vendégem azt mondta, hogy nincs idő már olyan emberekkel eltölteni a szabadidőnket, akiket méltatlannak tartunk erre, mert az idő nagyon kevés. Inkább legyél önmagaddal, minthogy valaki elvegyen belőle.

 

Tölts minőségi időt önmagaddal

Ezt csak akkor tudod megtenni, ha már szembenéztél a problémáiddal. Azok az emberek, akik félnek, mindig csordákba verődve vagy párkapcsolatfüggésben töltik az idejük nagy részét. Viszont, ha egyszer már  visszanyerted a szabadságodat, kezdd el élvezni a függetlenségedet. A szabadság érzésének átélése önmagunkon belül az én számomra a legszebb pillanatok közé tartozik. Ez az a pont, amivel végre kiléphetsz a komfortzónából és azzá az emberré tudsz válni aki képes kifejezni önmagát és igényeit,  aki irányítani tudja a saját boldogságát, mert már rájött, hogy azt nem egy másik ember fogja elhozni a számára. Indulj el a világba szórni a fényedet, utazz, barátkozz, adakozz! Éld művészien a kreatív életedet és élvezd a pillanatot!

Sok szeretettel:

Felmer Dóri